Part 27. I'm helpless.

Ayyo! :) Köszönöm a komikat!♥ Meg is hoztam az új részt! Remélem tetszik.:) 4-5 komi és kövi! :) Jó olvasást! :)


#SWAG #Bieber


* Justin szemszöge *
Újabb 10 perces szünet egy fél órás próba után. Éppen kifelé tartok, hogy megnézzem Carly merre van, mert már egy jó ideje kijött. De mikor kiértem, nem láttam sehol sem.
- Carly!- kiabáltam a nevét, de semmi válasz nem jött.
Visszamentem, majd érdeklődni kezdtem.
- Hé Scoo! Nem láttad Carly-t?
- Kiment, nem?
- Igen, de nincs kint...Nem találom sehol.
- Hívd fel!- adta a tanácsot.
Megkerestem a számát, majd hívni kezdtem. A tizedik csengésre már idegesen nyomtam ki, és tovább érdeklődtem.
- Anya! Nem láttad Carly-t?
- Utoljára akkor láttam, amikor kiment.- magyarázta.
- Én is, azóta nem láttam.
- Nem ment vissza a nagyiékhoz?
- De a holmija...Nem vitte magával a holmiját. Csak a telefonja van nála.- ültem le reményt veszve, és újra hívtam, de megint sikertelenül. Most már nagyon aggódtam.

* Este *
Carly azóta sincs meg. Hívtam a nagyiékat, de ők azt mondták, hogy nem ment vissza. Mindjárt koncert és így nem tudok fellépni, de nem akarok csalódást okozni a rajongóimnak. Fel alá mászkáltam és vagy már harmincadjára hívtam, de most sem vette fel.
- Justin nyugodj meg!- ölelt meg anya.
- De hogy tudnék megnyugodni, mikor azt sem tudom, hogy hol van, vagy épp mit csinál?
Már a nagyiék is megérkeztek a koncertre.
A koncert előtti hagyományokhoz híven imádkoztunk, majd jöhet a koncert.


* Koncert után *
Szerencsére kisebb-nagyobb hibákkal, de vége lett a koncertnek és az M&G-nek.
- Na induljunk Justin!- mondta Scoo.
- És Carly? Vagy róla meg is feledkeztetek?- komolyan mondom, olyan mintha csak engem érdekelne.
- Azért még sem ülhetsz itt egész éjjel. Vagy azt gondolod, hogy vissza jön ide?
- Lehet, hogy elment sétálni és eltévedt.- próbáltam másra gondolni, de csak egy lehetőség járt a fejemben...elrabolták.
Scoo-nak végül is igaza van. Haza kell mennem. Egész úton próbáltam elérni Carly-t, de hiába. Nem vette fel.

- Mit kérsz vacsorára Justin?- kérdezte mama.
- Semmit.- mentem fel a lépcsőn.
- De Justin! Enned kell.
- Nem kell semmi mama!- mondtam ingerülten, majd mikor szobámba értem bevágtam az ajtót. Sírni kezdtem. Reményt vesztve néztem a közös fotóinkat. Még inkább elkapott a sírógörcs. Tehetetlen vagyok. Nem tudom, hogy hol van, vagy épp kivel van..de a legrosszabb, amire gondoltam, az az, hogy él-e még.


* Másnap *
Alig aludtam valamit. Amióta tegnap megjöttünk, ki sem léptem a szobámból. Teljesen magam alatt vagyok. Még mindig a közös fotókat nézegetem.
Fél szemmel láttam, hogy Fredo bejön a szobába.
- Minden rendben Justin?- ült le mellém.

- Nagyon hiányzik!- mondtam.
- Tudom haver! Anyukád tanácsolta, hogy hívjuk a rendőrséget. Talán ők tudnak segíteni.
- Fredo!
- Mondjad tesó!
- Mi van ha már nem él?- néztem rá.
- Ilyet ne mondj! Carly erős lány! Megtudja védeni magát.- Fredo tartja bennem a lelket.- Gyere le! Enned kell.
Igazából a szobából sem akartam kimozdulni, nem hogy enni. De muszáj. Azzal nem oldódik meg semmi sem, ha a szobában ülök és a képeket nézem.
Fredo-val lementünk a konyhába.
- Jó reggelt Justin!- ölelt meg anya.
- Nektek is!- ültem le az asztalhoz.
- Kérsz egy kis palacsintát?- kérdezte mama.
- Nem mama.- mondtam halkan. Igazából nem is enni jöttem le, hanem csak azért, hogy megtiszteljem a családot, azzal, hogy letolom a képemet.
- Justin. Azon gondolkodtunk, hogy hívni kellene a rendőröket. 

Lehajtottam fejemet, ezzel jelezve, hogy támogatom az ötletet.
- Elintézed nekem anya?
- Persze fiam!- fogta meg a kezem.
Felálltam az asztaltól, majd visszamentem a szobámba. Igazából élni sincs kedvem. A lány, akit mindennél jobban szeretek, nyomtalanul eltűnt.

* Este *
Szokásos dolgot csinálom..De most a telefonom csörgése zavart meg. Ismeretlen szám.
- Igen?
- Áááá! Bieber!- szólt bele.- Csak szólni akartam, hogy az imádott barátnőd nálunk van.
- Zac?
- De okos vagy Justin.
- Mit csináltál vele?- álltam fel idegesen az ágyról.
- Ne aggódj már annyit! Csak egyszer kétszer beütöttem neki, mert nem viselkedett jól, de még él...egyenlőre.
- Ha bármi baja esik én kicsinállak, te szemét!
- Ne parázz már!
- Mennyi pénz kell?!
- Ez vicces volt.- nevetett.- Nekem nem pénz kell! Csak annyi, hogy felejtsd el Carly-t egyszer és mindenkorra. Ő hozzám tartozik, nem pedig hozzád.
- Azt már nem!
- Hát oké...Az utolsó szavakat mondja most neked. Jól figyelj, mert lehet, hogy soha többet nem hallhatod.
- Justin!- szólt kétségbeesetten.
- Carly!- szöktek ki a szememből a könnyeim.
- Justin! Egy raktárban vagyok!- kiabálta, majd egy hatalmas csörömpölést hallottam, majd ez a nyomorék Zac letette.

* Carly szemszöge *
Oltári nagy pofont kaptam Zac-től. Akkorát, hogy elestem a székkel. Megérte. Justin fél életét Kanadában töltötte. Remélem tudja, hogy hol van ez a raktár.
- Miért nem engedsz el te szemét?!
- Mert szeretlek, érted?
- Ha szeretnél, nem vernél egyfolytában!
Majd a beszélgetésünket egy nő...Jobban mondva Selena (?!) zavarta meg.
- Oké szépségem!- fordult felé Zac.- A terep tiszta. Justin a tiéd. Mi visszamegyünk Los Angeles-be.
- Remek. Akkor én elmegyek Justin nagyszülei házához, és megvigasztalom.- mosolygott gúnyosan.- Na szia Zac.- majd megcsókolták egymást. Esküszöm. Ha lenne valami kaja a gyomromban, most lehánytam volna őket.- Milyen szomorú, hogy vége lett ennek a csodás pár kapcsolatának. Ne aggódj Carly. Majd én vigyázok Justinra...Az ágyban is.- és ismét az a gúnymosoly. Ha nem lennék megkötözve, most a kibaszott haját tépném.
Gomez elsétált. Minden megfordult a fejemben: elmegy Justinhoz, aki újra belé szeret, vagy ami még rosszabb az ágyba csalja ez a vipera. De akkor olyat kap tőlem, amit nem tesz ki a kirakatba, ez a csitri.
Zac kikísérte Gomezt, addig próbáltam szabadulni de hiába. Reményt vesztve ültem a széken. Ami ez után jött kicsit meglepett...Eljött értem?!