Part 30. Excuse me!

Sziasztok! :) Köszönöm a komikat! ♥ Szeretném közölni, hogy mostantól SZOMBATONKÉNT lesz rész! :) Remélem ez a rész is tetszik majd! Jó olvasást és jó suli kezdést mindenkinek! :) Puszii.xx



- Mit akarsz?- kérdeztem dühösen, és amint az előbb említettem legszívesebben leköptem volna...vagy ami hatásosabb megtépem. De mivel nem az én házam, így nem csinálok jelenetet.
- Először is: Mit keresel itt? Justin hozzám tartozik..nem pedig hozzád!- mért végig.
- Először is: Én Justin mellett vagyok! Másodszor: rohadtul nincs semmi közöd Justinhoz, szóval kopj le!- osztottam Selenat.
- Akinek le kell kopnia az te vagy! Te csak egy senki vagy! Elvetted tőlem Justint! Kurva!- dobálózott a nem túl kedves szavakkal.
- Kurva vagyok? Tényleg?! Nem is tudom ki volt az, aki Zac-el csókolózott, majd ment Justinhoz! Ja de tudom! Te voltál! És még én vagyok a kurva!- keményítettem be én is.
- Szánalom vagy! Egy senki! Rohadt ribanc, aki pasiról pasira jár!
- Ezt nem kellett volna!- majd elkaptam a haját és tépni kezdtem. Persze ő is visszavágott és ő is elkezdett tépni. Eközben dobálóztunk a 'Büdös kurva!' 'hülye ribanc!' és hasonló eléggé nem kedves szavakkal.
- Elég legyen!- kiabált ránk Justin.- Mi a fenét csináltok?!- kérdezte mérgesen. Ajjaj..Ebből baj lesz!
- Ez a ribanc kezdte!- mutogatott rám Selena.
- Ez a kurva...- kezdtem bele, de Justin félbeszakított.
- Rohadtul nem vagyok kíváncsi arra, hogy melyikőtök kezdte! Unom már, hogy akárhol akármikor összefuttok mindig csak a jelenetet csináljátok! Baszki...elegem van! Menjetek el a picsába!- osztott minket Justin. Mind a kettőnk álla leesett.
- De Justin...- kezdte Selena, de őt is félbe szakította.
- Mondom takarodjatok!
Oké...Lehet, hogy tényleg igaza van, de azért az durva, hogy 'takarodjatok'.
- Ha ezt akarod...eltakarodok! De nem csak a házadból...hanem az egész életedből!- mondtam, majd becsaptam magam után az ajtót. Persze Miss Gomez ott maradt, ami szúrta a csőröm, de most jelen pillanatban nagyon nem érdekelt, hogy mit csinálnak. Tőlem Justin fel is csinálhatja..Már azon sem lepődnék meg. Tiszta ideg voltam. Eszembe jutott, hogy holnapután megyünk vissza New York-ba...Nem szeretnék megint haraggal elválni, de ő akarta, hogy eltakarodjak. Tessék! Kérésének engedelmeskedtem.
Persze amint hazaértem, már Justin hívott is, meg küldözgette a bocsánatkérő SMS-eit. De hidegen hagyott. Most nagyon mérges vagyok rá...És jelen pillanatban, az egyetlen, amit iránta érzek az a gyűlölet. Azt hittem lesz annyi esze, hogy megvéd..vagy csak Selenat küldi el. De nem...Megértem, hogy kiakadt...De hogy ennyire?! Jó...végül is eléggé gyerekesen viselkedtünk Selenaval, és az is igaz, hogy én mindig mindent csak verekedéssel oldok meg, de attól...Ez durva volt Justintól.
Miután befejeztem a gondolkodást, elindultam az emeletre, hogy elpakoljak néhány dolgot, de a csengő hangja megzavart. Ajtót nyitottam, majd nem kicsit meglepődtem.
- Te...hogy jöttél el idáig..gyalog?!- néztem Justinra, aki az oldalát fogta, mert erős volt a fájdalma.
- Érted mindent édes!
- Jaj Justin...Gyere be!- segítettem neki, majd leültettem a kanapéra.
Ez aranyos volt tőle, hogy eljött...ráadásul gyalog, ami nem rövid út. De ez nem mentség arra, amit tett.
- Persze én vagyok a hülye, hogy beengedtelek és szóba állok veled az eset után...Miért vagyok ilyen hülye?!- adtam neki a fájdalomcsillapítót.
- Persze, hogy szóba állsz velem, mert szeretsz!- fogta meg a kezem egy vigyorgás kíséretében.
- Nem! Tévedsz! Én nem szeretlek...Jelen pillanatban utállak!
- De hogy utálsz!- nevetett.- Te imádsz engem!- húzott a kanapéra.
- Nincs igazad, mert utállak...Fájt, amit mondtál!
- Tudom és sajnálom! De akkor sem tudod letagadni, hogy szeretsz! Mert látom, hogy odáig vagy értem..És minden vágyad, hogy ágyba bújj velem.- csókolgatta a nyakamat.
- Te nem vagy normális Justin!
- Igazad van! Megbolondítottál. És még valamit kiváltottál belőlem...eszeveszettül kívánlak.- kezdte levenni rólam a ruhát.
- Állj már le, te szex őrült! Neked nincs ki a négy kereked.- nevettem.
- Már jobban vagyok...És ha lefekszel velem még jobban leszek...Talán meg is gyógyulok.
Oké...Justinnak tényleg elmentem az a maréknyi esze.
- Selena felizgatott vagy mi?!- szedtem le rólam.
- Az egyetlen, aki felizgatott az te vagy.
- Idióta vagy. Egy szexmániás.
- Igen..Az vagyok na és?!- nevetett. Nem fog sokáig nevetni...Ha megtudja, hogy visszamegyek NY-city-be.
- Justin..
- Igen édes?- pillantott rám.
- Holnapután visszaköltözünk New York-ba.
- Ugye most viccelsz?!
- Nem, nem viccelek.- vettem teljesen komolyra a dolgot.
- De nem teheted ezt velem. Akkor ki fog ápolni?!
- Hát..majd anyukád, vagy szólsz a drága Selenanak.
- Carly, kérlek ne! Te vagy az életem! Képes lennél itt hagyni?
- Nehéz...Fáj, hogy itt hagylak, de muszáj. Hidd el én sem akarom.
- Akkor költözz hozzám!
- Emlékszel mi történt mikor legutóbb együtt laktunk? Inkább nem...
- Ne menj el, édes! Beszélj anyukáddal!
- Nem lehet. Neki is vissza kell mennie dolgozni.
Nagy nehezen elmondtam neki, hogy miért kell visszamennem, és nehezen, de fel is fogta.
Elvittem haza, majd visszajöttem és elpakoltam.


* 2 nappal később *
A repülőn ülök, ami hamarosan felszáll. AZ egyetlen dolog, ami bánt, hogy Justin ki sem jött elköszönni. Talán haragszik, amiért elmegyek, vagy tudom is én. Egy hang zökkentett ki a gondolkodásomból.
- Elnézést! Szabad ez a hely?
Na ne! Ő mit keres itt?!...