Part 34. No...This is Justin!...

Sziasztok! ^^ Szinte el is ment egy hónap a suliból! Hála Istennek!

Még azon a hétvégén összejött az 5 komi, aminek nagyon örülök! Köszönöm.<3 És ami még jobb hír: MEGVAN A +1o.ooo-ES NÉZETTSÉG! <3 KÖSZÖNÖM! <3 Nem is rabolom nagyon az időtöket. Még annyit, hogy a kommentelők többsége azt szerette volna, ha Carly ad egy utolsó éjszakát Juss-nak. Kéréseteknek remélem eleget tettem…Igaz nem, mert nem írtam le részletesen.:s Na mindegy...Jöjjön a rész!  :)

#thankyousomuch #iloveyouall #believe #swag

Meglepődtem azon, amit kért. Egy utolsó éjszakát?! Minden vágyam, hogy Justinnal töltsem, de nem lehet.

- Justin! Te is tudod, hogy nem lehet!

- De miért nem?-

- Mert te Selenaval jársz és az nem lenne szép tőled!

- De engem nem érdekel! Engem csak te érdekelsz! Kérlek!- húzta lejjebb melltartóm pántját, majd egy csókot lehelt a vállamra. – Tudom, hogy te is akarod!- suttogta. És igaza volt…Mindennél jobban akartam…de nemet mondtam.

- Sajnálom..Nem!- sétáltam az ablakhoz, majd kifelé bámultam.

- Kérlek! Csak egy utolsó éjszakát!- erőltette.

- De…

- Shh!- mondta, majd felemelt és a szobám felé tartott. Tudtam, hogy mi fog következni.

  Amikor felértünk, óvatosan lefektetett az ágyra, majd csókolgatni kezdett. Levette a pólómat, majd én is megszabadítottam tőle…

*Másnap*

  Justin hasán ébredtem. Ennél jobb reggelt nem is kívánhattam volna. De hamar vége tért ez a gyönyörű pillanat, amikor az órára pillantottam, ami fél 9-et ütött. Észbe kaptam, hogy Austin ma meghívott reggelizni. Gyorsan kiugrottam az ágyból, amit Justin is észre vett.

- Hova sietsz?!- kérdezte félig csukott szemekkel.

- Dolgom van!- húztam fel a nadrágom.

- Reggel…Fél 9-kor?!

- Igen, akkor! Öltözködj te is!- utasítottam.

- Bújj még vissza kérlek!- nyafogott.

- Nem! És te is kelj fel!

- Jó, oké!- mászott ki az ágyból. – De még is milyen dolgod van?- tette fel a kérdést, amit nem akartam hallani.

- Magán ügy! Siess!- vágtam rá, amikor megszólalt egy duda. Bassza meg!

- Ez ki?- nézett ki az ablakon. – Ez most komoly?! Ez Austin Mahone?!

- Úgy néz ki..- álltam ott földbe gyökerezett lábakkal. Láttam, hogy Justin agya elfakad. Itt még baj lesz!

- Ő lenne a sürgős dolgod? Ez a senki?! Már meg ne haragudj, de azt hittem jobb ízlésed van!- akadt ki.

- Most miért akadsz ki?!- emeltem fel én is a hangom.

- Mert ezzel a senkiházival kavarogsz, közben velem bújsz ágyba!

- De te akartál velem lefeküdni, különben is: mi már nem járunk! Te meg azzal a ribanc Selena Gomezzel enyelegsz minden este az ágyban és még én vagyok a rossz?! Igen, én mert te vagy a tapló Justin Bieber!- üvöltöttem, mire Justin arcon vágott.

  Szúrós tekintettel ránéztem, majd felkaptam a kabátom, és elmentem.

-Carly!- szólt utánam, de rá sem hederítettem.

  Legszívesebben sírtam volna, de nem, mert akkor Austin kezd el faggatózni.

- Szia!- mosolyogtam, mintha mi sem történt volna.

- Szia!- mosolygott ő is. – Minden oké?! Kicsit…Megviselt vagy.

- Persze, jól vagyok..Inkább induljunk!- szálltam be a kocsiba.

  Egész odavezető útig szinte meg sem szólaltam. Csak a ma reggeli konfliktus járt az eszemben.

  Mikor odaértünk Austin által választott helyre, Ő elkezdett kérdezősködni.

- Kérdezhetek valamit?

- Persze!- kortyoltam bele a narancslevembe.

- Miért szakítottatok Bieber-rel?

- Hosszú lenne…- próbáltam kibúvót keresni, de Austin „erőszakoskodott”.

- Van időnk!

   Nagy levegőt vettem, majd elkezdtem mesélni neki a történetet.

- Szóval akkor végeztél Bieber-rel?

- Igen, végeztem. És soha többet nem akarok róla hallani!- gondoltam vissza a reggeliekre.
   Egy halvány, elégedettségre utaló mosoly jelent meg az arcán.

   Austinnal megreggeliztünk, majd hazavitt.

- Köszönöm a reggelit!

- Én köszönöm, hogy eljöttél velem!- mosolygott.

- Rendben..Akkor szia!- akartam indulni, de megragadta a kezem, magához rántott, majd megcsókolt.

  Meglepődtem cselekedetén, de meg kell valljam, jól csókol. Talán Ő az egyetlen megoldásom, hogy elfelejtsem Justint.

- Ne haragudj!- vált el tőlem.

- Nem..Nem haragszom!

- Akkor…majd találkozunk. Szia!- intett, majd beszállt a kocsiba, és elment.

   Bementem a házba, majd egy ismerős hang szólalt meg.

- Miért okozol fájdalmat nekem?!

- Te nem ezt tetted velem?!- fordultam felé.

- De én szeretlek...

- Nem úgy néz ki…Különben is, már mondtam, hogy nekünk semmi közünk nincs egymáshoz!
- Ne mond ezt kérlek! Én...Én Selenaval is szakítottam, csak azért, hogy veled lehessek!- sétált közelebb.
- Köztünk nem fog menni a dolog! Meg amúgy sem csinálhatod azt, hogy egyik hónapban Gomezzel másikban, pedig velem kavarogsz! Nem! Mi már soha nem leszünk együtt!- mondtam kegyetlenül, ami nem csak Justinnak, hanem nekem is fájt.
- Mond: Szeretsz még?! Mert nekem te vagy az életem!- simította végig kezét az arcomon, közben egy kósza könnycsepp hagyta el a szemét.
- Nem...Már nem!- ráztam a fejemet. Nagyon nehéz ezt mondani, annak az embernek, akit mindennél jobban szeretek, de csak így vethetek véget a szenvedésnek.
- Jó...Rendben. Megértem.- mondta, és szinte már sírt. Annyira rossz volt úgy látnom életem értelmét.- De tudd, hogy még mindig nagyon szeretlek. És Austinnal vigyázz! Mert nem az akinek kiadja magát!- mondta, majd elment.
  Ez hogy értette?! " Nem az akinek kiadja magát " ?!
  Ahj...Mindegy! A lényeg, hogy véget vetettem a szenvedésemnek, és végleg lezártam Justinnal a kapcsolatunkat.

* Justin szemszöge *
  Életemben nem éreztem magam ilyen szarul. Most vesztettem el életem értelmét, akit mindennél jobban szeretek. És erről csak Austin tehet!
  Fogtam magam, és elmentem Mahone házához. Mint egy őrült, úgy dörömböltem az ajtón.
- Mit akarsz Bieber?!- nyitott ajtót.
- Csak annyit, hogy akadj le Carlyról!
- Ez vicces!- nevette el magát.- Én akadjak le róla?! Hagyjad már! Veled már szakított! Semmi közöd hozzá, ember! Vicces vagy!- nevetett tovább, mire én behúztam neki.
- Ha nem szállsz le róla, akkor megöllek te szemét!
- Akkor börtönbe mész!
- De legalább azzal a tudattal élek, hogy te meghaltál!
- Figyelj Bieber! Carly engem választott! És majd egy szép napon el is veszem feleségül, amibe neked semmi beleszólásod nem lehet.
- Majd az meglátjuk!- löktem rajta egyet, majd elmentem.
  A kocsija mellett mentem el, amikor megpillantottam a telefonját. És ez a hülye, még a kocsit sem zárta le. Támadt egy ötletem: Írok Carlynak egy SMS-t, Austin nevében, hogy találkozzunk az egyik magán lakásomon...

* Carly szemszöge *
  Éppen szendvicset csináltam, amikor jött egy SMS-em. 
  Szia Szépségem! Szeretném, ha ma este 9-óra körül eljönnél a Golden Street 69.-be. Egy különleges meglepetést tervezek neked! Austin.xx
  De édes! Elvisz reggelizni és még meglepetést is tervez nekem. Gyorsan megkajáltam, majd felmentem készülődni.

* Este 9-óra *
  Elindultam az Austin által kijelölt helyre. 
  Mikor megérkeztem, az ajtóra ez volt írva: Ne kopogj! Nem is kopogtam. Bementem és a lélegzetem is elállt. Gyertyák, rózsák mindenütt. Az asztal megvolt terítve. Mintha egy mesében lettem volna.
- Tetszik?- szólalt meg valaki a hátam mögül.
Ne...Ez Justin!...


  Tudom, tudom! Lapos lett.:| De nézzétek el nekem: a suli leszívja az agyamat._. Azért remélem összetudjátok hozni a komit, és még egyszer köszönöm a +1o.ooo-es nézettséget! IMÁDLAK TITEKET! <3 :3